Polar | Daikin | AUX | Gree | Midea | Fisher | Fujitsu | LG | Mitsubishi | Panasonic | Syen

Klíma méretezési táblázat avagy mekkora teljesítményű légkondicionálóra van szükségem?

Milyen szempontok alapján válasszunk klímát? Számos tényező befolyásolhatja, hogy milyen teljesítményű klímát érdemes telepíteni egy adott lakásba vagy helyiségbe. Vegyük sorra ezeket!
Klíma teljesítménye Helyiség mérete (m3) Helyiség alapterülete (m2) Megjegyzés
2,5 kW 75 m3 25 m2 Kisebb hálószobák, garzon lakások
3,5 kW 105 m3 35 m2 Nagyobb helyiségek, nappalik
5 kW 180 m3 60 m2 Egy légterű házszintek, üzlethelyiségek, irodák
7 kW 240 m3 80 m2 Egy légterű házszintek, üzlethelyiségek, irodák

Fontos azonban tudni, hogy ezek a becslések csupán iránymutatók. Egy-egy lakás tényleges tulajdonságai jelentősen eltérhetnek, de nagyjából ezek alapján lehet számolni.

Mit is jelent a klíma méretezése?

Sokan használják a „klíma méretezés” kifejezést, de ez egy kicsit félrevezető lehet.
Ebben az esetben ugyanis nem a légkondicionáló készülék tényleges fizikai méreteire kell gondolnunk, hanem annak teljesítményére. A méret és a teljesítmény nem mindig jár kéz a kézben. Bár a nagyobb teljesítményű készülékek gyakran fizikailag is nagyobbak, egy nagyméretű készülék is lehet gyenge hűtőteljesítményű. Tehát nem minden esetben igaz ez az összefüggés. Ami igazán fontos számunkra, az a légkondicionáló teljesítménye.

Mekkora az alapterület?

Az első tényező, ami ilyenkor általában előtérbe kerül, az az alapterület. Ez azonban több szempontból is félrevezető lehet. Miről is van szó? A lakás vagy az adott helyiség alapterületéről? Ez attól függ, hogy mit szeretnénk hűteni vagy fűteni. Ha egy kisebb, egyterű garzonról van szó, értelemszerűen a lakás alapterületét vesszük figyelembe. Ilyenkor fontos, hogy a helyiségek közötti légáramlás megfelelő legyen. Ha a levegő nem tud szabadon áramlani, célszerűbb lehet több helyiségbe kisebb klímaberendezéseket elhelyezni. Ebben az esetben már az egyes készülékekhez tartozó szobák méretét kell figyelembe venni. Egy másik fontos tényező, hogy sok helyen négyzetméterben adják meg az adatokat. Ez hasznos, mert könnyen érthető, mindenki tisztában van vele, hogy mekkora az adott helyiség. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a belmagasságról sem, mivel ez akár meg is többszörözheti a hűtendő helyiség tényleges légköbméterét. Légkondicionálás szempontjából ugyanis a helyiségben lévő levegő mennyisége a mérvadó. Ezért az alapterületet meg kell szorozni a belmagassággal, hogy megkapjuk a szoba valós méretét köbméterben.

Mennyire süti a nap a lakást?

Klíma telepítése során fontos szempont lehet a lakás adottságainak figyelembevétele. Az épület fekvése, például északi vagy déli tájolása, jelentős hatással van a hűtési igényekre. Árnyékolják-e fák az ingatlant, vagy egy betonmező közepén helyezkedik el? Mennyire áramlik be napfény az ablakokon keresztül?

Teljesen eltérő hűtési szükségletei vannak egy árnyékos, téglafalas földszinti lakásnak, mint egy fémfalú üzlethelyiségnek, amelyet reggeltől estig éri a napsütés egy betonparkoló közepén.

Az ablakok méretét is érdemes figyelembe venni, mivel a nagyobb ablakok több fényt és hőt engednek be, ami szintén befolyásolhatja a telepítendő klíma optimális teljesítményét.

Milyen strukturális adottságai vannak a lakásnak?

Korábban már említettük a falak anyagát, de a lakás hőkomfortját további tényezők is befolyásolják, mint például a tetőszerkezet és a szigetelés.

Egy tetőtéri lakás például jellemzően sokkal melegebb, mint egy földszinti vagy középső szinten lévő lakás. A lapostető is jelentős hatással lehet az épület hőfelvételére, mivel közvetlenül átveszi a napsugárzás hőjét.

A szigetelés egy másik fontos tényező, ami kettős hatással lehet. Egy jól szigetelt épület bizonyos ideig távol tartja a meleget, de később megakadályozza, hogy az esti, hűvösebb órákban lehűljön a belső tér.

Emellett figyelembe kell venni a helyiségek eloszlását is. A klímaberendezések hatékonyabban működnek tágas, szellős helyeken, ahol a kifújt hideg vagy meleg levegő könnyen és egyenletesen áramlik. Ezzel szemben egy zegzugos lakásban a levegő áramlása korlátozottabb lehet, így előfordulhat, hogy több kisebb készülékre lesz szükség a megfelelő hőmérséklet eléréséhez.

Várható egyéb hőterhelés?

A nyári hőségben a hőterhelés jelentős része kívülről érkezik, azonban belső forrásokból is adódhat hő, amely növeli a helyiség hőmérsékletét.

Az ilyen belső hőforrások közé tartoznak például a nagyobb teljesítményű elektromos eszközök, mint a számítógépek, sütők, vagy más háztartási gépek. Ezek a berendezések nem elegendőek arra, hogy télen felfűtsük velük a lakást, de a nyári melegben néhány fokkal könnyedén megemelhetik a helyiség hőmérsékletét, ami ilyenkor különösen zavaró lehet.

Egy másik, gyakran figyelmen kívül hagyott hőforrás a helyiségben tartózkodó személyek jelenléte. Nyilvánvalóan egy zsúfolt előadóteremben magasabb lesz a belső hőmérséklet, mint egy egyszemélyes irodában. Emiatt az olyan helyiségekben, ahol sok ember tartózkodik, erősebb klímaberendezésre lehet szükség, mint egy azonos méretű, de ritkán használt raktárhelyiségben.

Ezek a belső hőforrások főleg nyáron okoznak problémát, de ha a klímát fűtésre is használnánk, a téli időszak kihívásait is figyelembe kell venni. Télen ugyan kevés dolog bocsát ki hideget a lakásban, de a fém és üveg felületek hajlamosak könnyebben lehűlni. Ezen kívül érdemes figyelembe venni a lakás környezetének fűtöttségét is. Ha például egy társasházban lakunk, és a szomszédos lakások közül néhány nincs fűtve, akkor a saját otthonunk felfűtéséhez nagyobb teljesítményre lehet szükség.

Szerencsére a helyzet nem annyira bonyolult, mint amilyennek elsőre tűnik!

Bár számos tényezőt átnéztünk, amelyek befolyásolhatják a klíma ideális teljesítményét és hatékonyságát, ezek a szempontok elsőre ijesztőek lehetnek. Nem kell azonban aggódni, hiszen egy tapasztalt klímaszerelő gyorsan fel tudja mérni a helyzetet, és az adott körülményeknek leginkább megfelelő készüléket tudja ajánlani. Ezért is érdemes már a kezdetektől szakértő segítségét kérni, ahelyett, hogy saját magunk próbálnánk kiválasztani a megfelelő klímát a webshopok kínálatából.

Itt egy összefoglaló a különböző teljesítményű légkondicionálókról és azok felhasználási területeiről:

2.5 kW-os légkondicionálók

  • Felhasználási terület: Kisebb lakások, irodák, hálószobák, és átlagos méretű nappalik.
  • Lehűtésre/felfűtésre alkalmas terület: Kb. 75 m³ vagy 25 m².
  • Megjegyzés: Ezek a klímák ideálisak kisebb helyiségek számára, ahol nincs szükség nagyobb teljesítményre.


3.5 kW-os légkondicionálók

  • Felhasználási terület: Nagyobb nappalik, egybenyíló terek, közepes méretű irodák.
  • Lehűtésre/felfűtésre alkalmas terület: Kb. 105 m³ vagy 35 m².
  • Megjegyzés: Ezek a készülékek már nagyobb terhelést is képesek kezelni, méretre hasonlóak a 2.5 kW-osokhoz, de nagyobb teljesítményt nyújtanak.


5.2 kW-os légkondicionálók

  • Felhasználási terület: Nagyobb egybefüggő terek, mint például nagyobb irodahelyiségek, üzlethelyiségek, vagy amerikai konyhás nappalik.
  • Lehűtésre/felfűtésre alkalmas terület: Kb. 180 m³ vagy 60 m².
  • Megjegyzés: Ezeknél a készülékeknél már jelentős méretnövekedés tapasztalható, és fontos, hogy a hűteni kívánt terület akadálymentes legyen a légáramlás szempontjából.


7.1 kW-os légkondicionálók

  • Felhasználási terület: Elsősorban üzlethelyiségek, irodák, nagyobb terek.
  • Lehűtésre/felfűtésre alkalmas terület: Kb. 240 m³ vagy 80 m².

 
Megjegyzés: Ritkábban használtak lakossági célokra, de üzleti felhasználásra gyakran szükség lehet ezekre a nagy teljesítményű klímákra. 

Ez az útmutató segíthet meghatározni, hogy melyik klíma felel meg legjobban az adott helyiség igényeinek, figyelembe véve a tér nagyságát és az elvárt teljesítményt.